Eszter vagyok, a blog írásakor 30 éves, állás nélküli általános orvos :D 27 évesen egy évre fizetés nélküli szabadságra mentem, hogy a hátralévő húszas éveimet a számomra legértelmesebb módon, utazással és kalandok keresésével töltsem.

Eleinte Chile, azon belül is Patagónia volt az elsődleges úti célom, de egész Dél-Amerika kérlelhetetlenül vonzott már évek óta. Aztán egyszer csak bekattant: Ausztráliába kell mennem. Egy Working Holiday vízummal a zsebemben érkeztem a vörös kontinensre 2018-ban azzal tervvel, hogy alkalmi munkavállalással keressem meg a pénzt egy fél-egy éves dél-amerikai hátizsákos-kerékpáros túrához. Emellett természetesen feltett szándékomban állt minél jobban érezni magam az országban, barátokra lelni és életre szóló élményeket szerezni.

Bár dél-amerikai álmaim megvalósítása sajnos a beköszönő vírushelyzet miatt még várat magára, a déli féltekén eltöltött 15 hónap életem egyik legérdekesebb, legszabadabb, legkalandosabb szakasza volt. Ezen blog utazásom egy különleges fejezetét, a Vanuatun eltöltött hetek eseményeit hivatott elmesélni.